Translate

2014. január 17., péntek

Mi várható 2014-ben a lakáspiacon?

Miután a válságot követő évek legalacsonyabb ingatlanpiaci forgalmát zártuk 2013-ban, így joggal feltehetjük magunknak a következő kérdést: van-e még lejjebb, vagy épp ellenkezőleg, itt az ideje a fordulópontnak.
 
2013-ban úgy 84-85 ezer ingatlan adásvétel kötődött országos szinten, ami a válság kirobbanását követő évek 90 ezres nagyságrendjétől egy kicsit elmarad. Ez azért is meglepő, mert az otthonteremtő hitelezés elindulása joggal adott új reményt az ágazatnak. A számok igazolják az állami kamattámogatásba vetett bizalmat, ugyanis a tavaly kibocsátott 124 milliárd forintos lakáscélú hitelvolumen, idén nagyjából 150 milliárdra fog emelkedni az év végére.

Hozhat-e új vevőket az olcsó hitel?

Az alacsony ingatlanár és az olcsó forrás (viszonylag alacsony THM) ritkán jár együtt a piacokon, így kivételes helyzet a mostani. Ebből az is adódik, hogy a jelenlegi készpénzes vásárlóerő - amely a piac kb. 80 százalékát jelenti, csökkenni fog és azok is az "olcsó pénzhez" folyamodnak, akik egyébként készpénzes vásárláson gondolkodtak. Ha ez így alakul, akkor a folyósított hiteltöbblet nem feltétlenül jelent majd minden esetben új tranzakciókat. Nem ez az egyetlen tényező, amely meghatározhatja 2014 ingatlanpiacát. A kamatvágásokkal nem csak a THM szintek lettek vonzóbbak, hanem ezzel együtt a betéti hozamok is mérséklődtek, ugyanis éven belül már csak 2,91 százalékos, éven túl 2,81 százalékos átlagkamatot fizetettek rájuk a bankok októberben. (Egy évvel korábban még 6,27 százalék, illetve 5,48 százalék volt ez a két adat.)

Hova teszi ilyenkor a lakosság a pénzét?


Egyrészt befektetési alapokba: októberben például 100 milliárd forintnyi friss pénzt fektetett a lakosság befektetési jegyekbe, ami több mint háromszorosa annak, mint amennyiért állampapírt vásárolt, másrészt tradicionálisan ingatlanba. Ez utóbbit már lehetett idén érezni az ingatlanpiacon és a folyamat feltehetően folytatódni fog, de vélhetően túl vagyunk már a nagyobb hullámon, így ennek hatása jövőre csökkenni fog. Azért is tűnik jó választásnak az ingatlan, mint "menekülőút", mert az ingatlanárak nagyjából két éve stagnálnak a mélyponton, így a bérbeadási hozam mostanra 20-30 százalékkal túlmutat a bankbetétek hozamánál.

Ami a valódi áttörést jelentené, az a pozitív makrogazdasági környezet következménye lenne. Ma még nagy a háztartások eladósodottsága és továbbra is alacsony a pénzintézetekbe vetett bizalom. Ez utóbbi a bankok harca lesz, de az is optimista előrejelzés, hogy újabb és újabb pénzintézetek jelentkeznek jelzálog alapú hiteltermékeikkel. Ami a gazdasági környezetet jellemzi, szintén lehetünk optimisták. A várt 2 százalékos GDP növekedés és a reálbérek emelkedése kibillenthet sokakat a várakozásból és megmozdíthat egy "alvó" tömeget, ami (a normális piac évi kb. 150 ezres tranzakciószámából kiindulva) mostanra 200-250 ezer, meg nem valósult ingatlan adás-vételt jelent. 
Összességében tehát ha csoda nem is, némi élénkülés lehetséges a jövő évi ingatlanpiacon, amellyel ismét valamelyest 90 ezer fölé mehet a tranzakciószám. Az árakra ez nem lesz komoly hatással, ez még nem az a növekedés, ami felfelé húzná az árakat, vagyis továbbra is a vásárlónak áll majd a piac. Persze mindezt felboríthatják még a választások előtt hozott pozitív intézkedések. Egyrészt egy ideje szó van már a félszocpol bevezetéséről és a támogatási összegek emeléséről, másrészt régóta vár a szakma az új lakások esetében az ÁFA mérséklésére, esetleg eltörlésére is. Egy ilyen intézkedéssel újra erőre kaphat a - mostanra lényegében megszűnt - újlakás piac, ismét beindulhatnának a beruházások és újjáéledhetne az építőipar, ami nem csak új munkahelyeket, de komoly adóbevételeket is eredményezhetne az államkasszába.
Forrás: Napi.hu