Translate

2013. november 1., péntek

Ilyen lakások állnak üresen az országban.

Négyszázezer lakás áll üresen Magyarországon, legnagyobb részük nem is a leglerobbantabb kategóriát képviseli, mert a háromnegyedük legalább komfortos csak a negyedük épült vályogból.

Egy évtized alatt több mint százezerrel nőtt a nem lakott lakások száma Magyarországon, miközben a teljes lakásállomány bő 300 ezerrel gyarapodott. A KSH 2011-es adatai szerint közel félmillió nem lakott lakóingatlan volt hazánkban, ami abszolút és relatív értelemben is csúcsot jelent. Korábban nem volt rá példa, hogy a lakások több mint tizedében ne lakjanak állandó jelleggel. Arról, hogy hol, milyen lakásárakkal kalkulálhat az országban, a CEMP Otthontérképe ad segítséget.

A nem lakott lakások mintegy 92 százaléka magánszemélyek tulajdonában volt 2011-ben - ez nem változott érdemben 2001-hez képest -, az önkormányzatok súlya azonban 4 százalékról 3 százalék alá csökkent, miközben a más intézmények, szervezeteké 4 százalékról bőven 5 százalék fölé emelkedett.
Meglepő lehet, de nem a legrosszabb felszereltségű lakások állnak lakatlanul: az állomány közel fele volt összkomfortos, további egyharmada pedig komfortos és csak nem egészen egyötödükben nem volt fürdőszoba illetve vízöblítéses wc. A falazattípusokat tekintve már árnyaltabb a kép, a nem lakott lakóingatlanok közel negyede - több mint százezer ingatlan - vályogból épült, bő egytizedük pedig - ami közel 52 ezres darabszámot jelent - panelből illetve betonból, a tégla lakások kétharmados aránya mellett.

Nem mind üres, ami nem lakott

A képhez hozzá tartozik, hogy a nem lakott lakások nem feltétlenül jelentenek üres ingatlanokat. Bő 80 százalékukat valóban nem használják semmire, idényszerűen vagy másodlagos lakásként 14,5 százalék funkcionál, és több mint 5 százalékot más célra vesznek igénybe - ide tartozhatnak az irodák, üzletek, magánóvodák, stb. A magánszemélyek tulajdonában álló, nem lakott lakások több mint 84 százaléka valóban üresen állt, míg a települési önkormányzatok ingatlanjai esetében 91 százalék feletti, más intézmények, szervezetek lakásainál pedig alig 68 százalék ez az arány.
A nem lakott lakások közel fele több mint fél évszázaddal ezelőtt épült, de a viszonylag új, legfeljebb tízéves ingatlanok aránya is meghaladja a 13 százalékot. Utóbbi adathoz érdekes adalék, hogy 12,1 ezer lakóparki lakásban és közel ötször ennyi, 55,7 ezer lakótelepi otthonban nem laktak a 2011-es adatok szerint. Az arányokat tekintve más kép rajzolódik ki, hiszen míg a lakótelepi lakások kevesebb mint 7 százalékában nem laktak a hivatalos adatok szerint, addig a lakóparki otthonok 15 százalékát nem használták lakóingatlanként. 

Kell-e építeni egyáltalán?

Az üres új lakások meglepően nagy számának láttán  felvetődhet a kérdés, hogy vajon ekkora kihasználatlanságnál érdemes-e forszírozni az új lakások építését? Az adatok értékelésénél azonban lakáspiaci szakértők rendszerint több szempontból is óvatosságra intenek. Miután ma a bérlakáspiac becslések szerint legalább 90 százaléka feketén bonyolódik, a csaknem négyszázezer, statisztikailag üres lakás jó részéről is joggal feltételezhetjük, hogy a bérleti piacon, de feketén hasznosulnak. Különösen Budapesten - ahol 85 ezer a KSH által üresnek tartott lakások száma -, és az egyetemi városokban csökkentheti a valóságban jelentősen a regisztrált állományt a be nem jelentett bérlők tömege. Főként az újszerű, 10 évnél fiatalabb otthonoknál kérdőjeleződik meg a lakások üressége, annak tudatában, hogy a "lakás boom" idején tömegével vásárolták bérbeadási céllal a fővárosi ingatlanokat, s a fővárosban az üresként nyilvántartott új lakásból csaknem 16 ezer 2001 után épült. A fejlesztőknél beragadt készlet aránya pedig e mennyiségnek még az ötödét sem éri el, az OTP Jelzálogbank legutolsó értéktérképe 2700 elkészült, de el nem adott fővárosi új lakásról tanúskodik.
Forrás:Napi.hu