2012. augusztus 14., kedd

Így változnak az öröklési szabályok....

Jócskán átszabná a kormány az öröklési szabályokat a nemrégiben a parlament elé terjesztett új Polgári törvénykönyvben (Ptk.). A legnagyobb változás az özvegyekre vonatkozó rendelkezésekben várható, mivel megszűnik a vagyon egészére kiterjedő holtig vagy a következő házasságkötésig tartó haszonélvezeti joguk. Új elemként jelenik meg, hogy a házastárs vagy élettárs mellett a szülők is örökölhetnek elhunyt gyermekük után. Legalább tíz év együttélés esetén holtig tartó lakáshasználati jogot kapnak az élettársak.


Jelentősen módosítja az új Polgári törvénykönyv a túlélő házastárs öröklésére vonatkozó szabályokat - derül ki a július közepén a parlament elé terjesztett javaslatból. A jelenleg hatályos kódex szerint a törvényes örökösök elsősorban az örökhagyó gyermekei. Ez a fő szabály a törvénymódosítás nyomán sem változna. A házastársakra, illetve az élettársakra vonatkozó rendelkezéseket viszont alaposan átszabná a kormány.

A jelenlegi szabályok szerint az özvegy akkor örököl, ha az elhunytnak nincs gyermeke. Leszármazó örökösök esetén viszont haszonélvezeti joga van minden olyan vagyon felett, amelyet egyébként nem ő örököl. A hagyatékok összetételének átalakulásában, a család szerkezetében bekövetkezett változások azonban a kormány szerint indokolttá teszik a házastársak öröklésére vonatkozó szabályok felülvizsgálatát. Manapság a hagyatékokban egyre jelentősebb szerepet játszanak az olyan vagyontárgyak (egyebek között készpénz, bankbetét, üzletrész, értékpapír), amelyek esetében konfliktusokat szül, ha azokkal - az özvegyi haszonélvezeti jog miatt - nem rendelkezhetnek szabadon az örökösök. Emellett egyre gyakrabban találhatók a hagyatékokban olyan ingó dolgok, amelyek a haszonélvezet során viszonylag hamar elhasználódnak, és a haszonélvezet megszűnése után már nem jelentenek értéket az örökös számára - indokolja a törvénymódosítást a kormány. 

A hatályos törvény értelmében az özvegyet mindaddig megilleti a haszonélvezeti jog, amíg új házasságot nem köt, vagy új bejegyzett élettársi kapcsolatot nem létesít. A leszármazók ugyan kérhetik a haszonélvezet korlátozását, amit azonban alaposan meg kell indokolni, és csak olyan mértékben kérhető, hogy a korlátozott haszonélvezet a házastárs vagy a bejegyzett élettárs szükségleteit biztosítsa, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét is. Tizenöt évi házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat után a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgyakra sem tarthatnak igényt az örökösök. 

Teljeskörű haszonélvezet helyett vagyonrész


A családi viszonyokban bekövetkezett egyes változások is a haszonélvezeti jog öröklése ellen szólnak. Gyakoribbá váltak ugyanis az olyan családok, amelyekben az örökhagyó korábbi kapcsolatából született gyermekeinek és újabb házastársának érdekei ütköznek. Sok esetben az özvegy hasonló korú vagy akár fiatalabb is a gyermeknél, a közöttük lévő konfliktusok hosszú ideig elhúzódnak. Sőt, az is előfordul, hogy a gyermek nem is éli túl a haszonélvezeti örököst. Azt is figyelembe kell venni, hogy adott esetben hitel felvételekor a haszonélvezeti joggal terhelt tulajdon erősen csökkent értékű biztosítéknak számít. 


A törvénymódosítási javaslat szerint a jövőben a házastársak, illetve a bejegyzett élettársak csak az örökhagyóval közösen lakott lakásra, valamint a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakra, nem pedig az egész hagyatékra kap haszonélvezeti jogot. Cserébe azonban a hagyaték többi részéből állagörökösként egy gyermekrésznek megfelelő hányadot örököl. A túlélő házastárs, élettárs így a megszokott környezetében maradhat, és valamennyi örökös - közöttük immáron az özvegy is - szabadon rendelkezhet majd az őt megillető vagyonrész felett. 

Mindemellett megszűnik az a korlátozás, hogy az özvegy haszonélvezeti joga addig áll fenn, ameddig új házasságot nem köt, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot nem létesít. Vagyis a korábban közösen lakott lakás és annak berendezési, felszerelési tárgyai esetében holtáig élvezheti ezt a jogát, amit a korábbi szabályozással ellentétben egyáltalán nem korlátozhatnak majd a leszármazók. A jövőben is csak a házastárs kérheti a haszonélvezeti jogának megváltását, ahogy azt a hatályos törvény is szabályozza a lakás és annak berendezési, felszerelési tárgyai esetében. Az örökösök viszont abban is megállapodhatnak, hogy a házastárs, vagy bejegyzett élettárs az állagörökség, vagyis a vagyonnak a gyermekekével azonos értékű részének öröklése helyett az egész vagyonra kiterjedő, holtig tartó haszonélvezeti jogot kapjon.

A szülők is örökölnek az özvegy mellett


A jelenleg hatályos szabályok szerint, ha az elhunytnak nincs gyermeke, akkor az egész hagyatékot a házastársa vagy a bejegyzett élettársa örökli. A jövőben viszont ez már csak akkor lehetséges, ha az elhunyt szülei már nem élnek. Gyermekek híján csak a közösen lakott lakást, illetve annak berendezési, felszerelési tárgyait örökli meg a házastárs, vagy a bejegyzett élettárs. Az azon felüli hagyatéknak viszont csak a fele illeti meg, a másik felét az elhunyt szülei öröklik fejenként egyenlő arányban. Ha csak az egyik szülő él, akkor a kiesett szülőre eső részen a másik szülő és az örökhagyó házastársa osztozik. 

Jelenleg a szülők csak leszármazók, házastárs, illetve bejegyzett élettárs hiányában örökölnek. A kormány egyrészt azzal indokolja a törvénymódosítást, hogy az idős szülők sok esetben eltartójukat is elveszítik gyermekük halálával. Másrészt a mai viszonyok között a szülő gyakran jelentősen hozzájárul gyermeke vagyonának gyarapodásához, amit nem minden esetben tekintenek ági vagyonnak a hagyaték elosztásában. A törvény szerint továbbra is a szülő örökli azokat a vagyontárgyakat, amelyeket tőle vagy valamelyik felmenőjétől kapott vagy örökölt a gyermeke. Továbbra sem terjed ki az öröklés arra az ági vagyontárgyra, amely már nincs meg. Jelentős változás ugyanakkor, hogy arra viszont igényt tarthatnak a szülők, ami a korábban ajándékozott vagyontárgy helyébe lépett, vagy amit annak eladásából vásárolt a gyermekük. A jövőben is a szülőknek kell bizonyítaniuk a vagyontárgy ági jellegét, vagyis azt, hogy tőlük vagy felmenőjüktől származik. 

Szakértők szerint a szülői öröklés ugyanúgy vitára adhat okot, mint jelenleg az elhunyt gyermekeinél fiatalabb házastársak korlátlan haszonélvezeti joga. A törvénymódosítás révén ugyanis azok a szülők is örökséghez jutnak, akik adott esetben egyáltalán nem gondoskodtak a gyermekükről. 

Lakáshasználati jog az élettársaknak


A törvénymódosítás a huzamosabb ideje az elhunyttal együtt élő élettársak számára is biztosítani kívánja, hogy a megszokott környezetükben maradhassanak. Ennek érdekében bevezetné, hogy az élettársak használati jogot örökölhessenek a közösen lakott lakásra, illetve annak berendezési és felszerelési tárgyaira. Ehhez azonban - ellentétben a házassággal és a bejegyzett élettársi viszonnyal - minimális együttélési feltételt is szabna, így előírná, hogy az élettársi kapcsolatnak legalább 10 évig, és az öröklés megnyílásakor is fenn kell állnia. A tízéves időtartamra vonatkozó elvárás összhangban van azzal a családjogi szabállyal, amelynek alapján bíróság feljogosíthatja az élettársat a másik élettárs kizárólagos jogcíme alapján lakott lakás használatára. A használati jog az élettársat a haláláig megilletné, azaz sem házasságkötés, sem új élettársi kapcsolat esetén nem szűnne meg, annak megváltását csak az élettárs kérhetné.
Forrás: Pénzcentrum