2012. január 9., hétfő

Kötelezővé vált az energetikai tanúsítvány 2012. január 1-től kezdve a bérbeadásnál és ingatlan eladásnál.

Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsítása
Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról (az energetikai tanúsítványról) szóló 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet alapján került bevezetésre.

Mi az energetikai tanúsítvány?
Igazoló okirat, amely az épületnek (önálló rendeltetési egységnek, lakásnak) a jogszabály szerinti számítási módszerrel meghatározott energetikai teljesítőképességét tartalmazza.

Mikor kötelező az energetikai tanúsítvány?


  • Új építésű épületek (önálló rendeltetési egységek, lakások) ingatlanok esetén az energetikai tanúsítvány 2009. január 1-től kötelező. Az okirat elkészíttetéséről az építtetőnek kell gondoskodnia az épület tényleges használatbavételéig, illetve legkésőbb az ekkor még hiányzó építési tevékenységek elvégzéséig.
  • Meglévő épületek (önálló rendeltetési egységek, lakások) ingatlanok esetén az energetikai tanúsítvány 2012. január 1-jétől lesz kötelező az alábbi esetekben:
  1. - ellenérték fejében történő tulajdon-átruházás, vagy 
  2. - egy évet meghaladó bérbeadás.
Ezekben az esetekben az eladónak, illetve a bérbeadónak kell gondoskodnia a tanúsítvány elkészíttetéséről, amelyet legkésőbb a szerződéskötésig kell átadnia a vevőnek vagy bemutatnia a bérlőnek.

Mikor nem szükséges energetikai tanúsítvány?
Továbbra sem kell tanúsítani a következő ingatlanokat:
a) az 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű épületeket;
b) az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt épületeket;
c) a legfeljebb 2 évi használatra tervezett épületeket;
d) a hitéleti rendeltetésű épületeket;
e) a jogszabállyal védetté nyilvánított épületeket, valamint a jogszabállyal védetté nyilvánított (műemlékileg védett, helyi építészeti értékvédelemben részesült) területen lévő épületeket;
f) a mezőgazdasági rendeltetésű épületeket;
g) azokat az épületek, amelyek esetében a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m3, vagy a fűtési idényben több mint hússzoros légcsere szükséges, illetve alakul ki;
h) a műhely rendeltetésű épületeket;
i) a levegővel felfújt, vagy feszített - huzamos emberi tartózkodás célját szolgáló - sátorszerkezeteket.

Kik jogosultak energetikai tanúsítvány kiállítására? 
Az épületenergetikai tanúsítvány készítésére vonatkozó jogosultságot a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló a 104/2006. (IV. 28.) Kormányrendelet és az említett 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet szabályozza. Az energetikai tanúsítási jogosultság személyhez fűződik, gazdasági társaságok ilyen tevékenységet csak a jogszabályban foglalt feltételeket teljesítő szakértő alkalmazásával végezhetnek.
Épületenergetikai tanúsítványt készíthet az építész kamara azon tagja, aki építészeti építésügyi műszaki szakértői szakterületen épületenergetika részterületen teljes körű (SZÉSZ8) vagy korlátozott (SZÉSZ8K) szakértői jogosultsággal rendelkezik.
A települési önkormányzat, az energiaszolgáltató szervezet, illetve más gazdálkodó szervezet tanúsítási szolgáltatást akkor végezhet, ha a tevékenység ellátásához a jogszabályban előírt feltételeknek megfelelő tanúsítót foglalkoztat, vagy megbíz.

Hol lehet megtalálni a tanúsításra jogosultakat?
A Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara honlapján kereshető formában található meg az energetikai tanúsítást végzők listája, amelyből ki lehet választani az épület környezetében dolgozó szakértőket.

Minősítési osztályok
A 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet – az energetikai követelményértékeknek való megfelelés alapján – tíz minőségi osztályba sorolja az épületeket (önálló rendeltetési egységeket, lakásokat). A skála az „A+”-al jelölt „fokozottan energiatakarékos”-tól az „I” betűvel jelölt „rossz”-ig terjed.

Érvényességi idő
A tanúsítvány érvényességi ideje 10 év; amennyiben azonban az épületre vonatkozó jogszabályban meghatározott követelmények megváltoznak, úgy a tanúsítási eljárást meg kell ismételni.

A tanúsítás költségei
A tanúsító tevékenységéért díjra jogosult, amely óránként legfeljebb 5.500 Ft lehet. A tanúsító csak az utazással, a szemlével, a fényképezéssel és a felméréssel járó szükséges és igazolt készkiadásait számíthatja fel. Az utazással eltöltött idő óradíja nem haladhatja meg a tanúsítás óradíjának 50%-át.

Miért hasznos az energetikai tanúsítvány?
Több szempontból is előnyös, ha egy épület energetikai tanúsítvánnyal rendelkezik. Akár új építésű ingatlanokról, akár meglévő ingatlanról van szó, komoly ár-, illetve bérleti díj alakító hatása lehet a mérési adatokkal alátámasztott energetikai besorolásának: szakértők szerint a 10%-ot is elérheti majd a különböző besorolású, de egyébként hasonló adottságú ingatlanok közti árkülönbözet.
Ezen felül a minősítést végző szakértő olyan javaslatokat is belefoglalhat a tanúsítványba, amelyek az ingatlan energiahatékonyságának javításában segíthetik a mindenkori tulajdonost. A tanúsítvány megléte ráadásul feltétele minden energetikai tárgyú pályázat benyújtásának.

Mi a teendő az energetikai tanúsítvánnyal, mellékelni kell a adásvételi szerződéshez?
Az eddigi hírek szerint a tanúsítványt az ingatlan-adásvételi szerződés mellékleteként a földhivatalhoz nem kell benyújtani, így minden valószínűség szerint annak hiánya nem okozza az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés elmaradását.

A tanúsítványt az eladónak vélhetően kellékszavatossági alapon kell szolgáltatnia, a vevőnek pedig tudnia kell, hogy annak hiánya számára kockázatot jelent. A felek egymás közötti, illetve hatósággal folytatott esetleges vitáinak elkerülése és a jogszabályban foglaltak betartása érdekében azonban javasoljuk az energetikai tanúsítvány beszerzését.
Forrás: mkpartners.eu